TYAN
TRINITY K7
Slot
A
VIA
KX133
Amióta a Tyan
alaplapokat gyárt, azóta vannak jó alaplapok. Jó
alaplapok persze mindig is voltak, és itt is pont
erről lenne szó, hiszen a Tyan
lassan 12 éve, hogy beszállt a hardverbizniszbe. A
mércét folyamatosan magasan tartva, nevét
mindvégig csakis minőségi termékekre engedte
rávinyettázni, és nincs ez másként új,
Athlon-os lapja esetében sem. A Trinity K7-es
ezután már itthon is hozzáférhető.
A California-i
Fremont-ban székelő cég egyébként végig nagy
pályán játszik: ISO9001-es minősítés a cégnek,
ISO9002-es a termékeknek, amelyek ugyan mind
Taiwan-on készülnek, de ez a minőségbiztosítás
szempontjából teljesen lényegtelen.
A VIA KX133-as
chipkészletét talán már nem kell senkinek sem
bemutatni, hiszen a Soltek Athlon-os lapja kapcsán
is volt már róla szó. A Tyan-nek amúgy szintén
ez az első K7-es alaplapja, az AMD750-es chipset-et
ők sem támogatták. A Trinity K7-tel a Tyan
biztosra próbált menni, az alaplap szinte semmiben
sem különbözik a VIA referencia lapjától. Hogy
ez nem túl Tyan-es megoldás? Hogy a Tyan pont
arról híres, hogy általában egyedi megoldásokkal
operál? Ez így igaz, de csupán hónapok kérdése,
és megérkezik egy még igazibb Tyan lap, amely már
2db K7-es processzort támogat, és “klasszisokkal
übereli majd a mezőny többi tagját.” Érdemes
tehát várni.
Addig is nézzük ezt
a lapot. Az igazat megvallva, van is rajta mit, csak
ámultunk és bámultunk, szokatlanul egyben volt a
lap (és maradt is mindvégig..), látszott rajta,
hogy igényes gyártó terméke. A Soltek-kel
ellentétben, a dobozáról egy rossz szavunk sem
lehet, a tartalom és a forma ismeretében a
“Quality by Design” szlogen teljesen rendben van.
TYAN TRINITY
K7 (S2380) |
VIA KX133 |
SLOT A |
6 PCI / 1 ISA
/ 1 AGP / 0 AMR / 3 DIMM |
ULTRA ATA /
66 |
ATX |
Az alaplap
leírása is példás, ami fontos lehet, benne van.
És még annál is több, igaz, ez már inkább
negatívum, ugyanis a 100MHz feletti FSB értékekkel
az alaplap el sem indul. A 90MHz ellenben gond
nélkül működött, bár a használata mellett
kevés ész érvet találni. PC133-as Hyundai
RAM-jaink viszont végre 133MHz-en is működtek, itt
persze a VIA-féle RAM=1,33*FSB beállításra kell
gondolni. (Micron moduljaink helyett tehát most jobb
választásnak tűnik a Hyundai, referenciának is
inkább majd ezeket használjuk.) 800Mhz-es
Athlon-unk mellett, ezúttal lehetőségünk volt egy
700MHz-es Thunderbird-öt is kipróbálni, amelyről
annyit mindenképp érdemes tudni, hogy a Tbird-ök
már 0.18 micron-os, integrált L2 cache-sel szerelt,
2. generációs K7-es processzorok, amelyeket a
KX133-as chipset elvileg nem is támogat. Illetve
750MHz felett bizonyos időzítési problémák
adódnak, melyekkel volt is szerencsénk
megismerkedni. Amíg 750/950MHz-es referencia tunning
processzorunk a Tyan-ben remekül működött, addig
az Athlon-ok szorzó állítását megvalósító
Gold Fingers Device (GFD) kártyával megfejelt
Tbird, már 750MHz-en is fekete képernyővel
üdvözölte próbálkozásainkat, bár ugyanez a
processzor az Asus K7M-ben, sima FSB túlhajtással,
756MHz-en probléma mentes volt. A KX133-as chipset
Tbird inkompatibilitását eztán már bárkinek
elhisszük.
Bár a Tyan nem éppen
tunning alaplap, néhány tulajdonsága e felé
kacsintgat. Ugyan csak jumper-ekkel, de 0,05V-os
lépésekben a feszültség 1,35-2,05V-ig
állítható. Az FSB állítgatását is jumper-ekkel
oldották meg, de erről már volt szó, ez a fajta
megoldás nem megoldás.
Mint már
említettük, a VIA KX-es referencia lapja nem sokban
különbözik a Tyan-től, de mi is ez a “nem
sokban”? Erről az alaplapról lespórolták az AMR
slot-ot, amit a magunk részéről nem is
hiányoltunk, a “helyére” pedig egy 6. PCI slot
került, amelyet a magunk részéről azonban
túlzottan értékelni sem tudtunk, lévén már az
5db PCI slot sem mindig probléma-mentes, gondolok
itt a közösen használt IRQ-kra, és az ebből
adódó esetleges konfliktusokra. A referencia
design-tól mindenesetre ebben különbözik, illetve
a VIA talán nem bástyázta körül a Slot A
foglalatot ekkora (1500-2200uF ESR) kondikkal.
Tesztgépünkre
meglepő könnyedséggel telepítődött a Win98, és
még a VIA kiegészítő driver-ei nélkül is
használható volt. Az alaplap elvileg 1,5Gb RAM-ot
támogat, ebből mi csak szerény 384Mb-ot
használtunk. 128Mb-os modulunk ugyan még akadt
volna, de a DIMM slot-ok sajnos idő előtt
elfogytak. (“csak” 3db van a Trinity-n) GeForce
SDR-es videókártyánk is gond nélkül hagyta
magát Tyan-osítani, alkalmi tesztgépünk eképp
stabil összeállításnak bizonyult. A “TBird
képesség” ugyan BIOS függő (V1.02a), de dolgunk
megkönnyítendő, már eleve ezzel a BIOS-szal
érkezett hozzánk a lap.
Bár a Thunderbird
processzorokhoz hivatalosan csak a KT133-as VIA
chipset nyújt majd támogatást, a közbülső
időben a lassabb Tbird-öket akár a Tyan lapjában
is használhatjuk, hiszen a régi AMD750-es lapok
már nem roskasztják a boltok polcait. Az Asus K7V,
mint a stabilitás non plus ultrája, amely lap
árban még mindig az egekben trónol, a Tyan-ben
méltó kihívóra találhat, mely utóbbi alaplap
minőségi kialakításával és igényes
alakatrészeivel minket mindenképp meggyőzött.
Ráadásul kedvenc vesszőparipánk, a rosszul
elhelyezett táp csati sem lovagolható ebben az
esetben, újabb plusz pont Trinity-nek.
Ráadásul Tyan-ék
megfelelőképp és okkal büszkék is az
alaplapjaikra, hiszen a www.tyan.com-on az összes eddig megjelent
review link-je megtalálható, így reméljük, egy
angol verzió esetén majd magunkat is viszontlátjuk
arrafelé.
F Ö L D E L É S
A rossz nyelvek szerint a
Tyan idő előtt szállt bele az Athlon-tortába, és
ez a nekibuzdulása pusztán üzleti természetű.
Persze, mi más is lehetne.. Biztos lóra tett, ez
látszik, de hát a zsoké egyszerűen nem tud
hibázni.. Ismétlem, nem tud hibázni, bár eddig
még egy chipset sem volt tökéletes, ami az Athlon
alá készült. Szintén kicsit túlzásnak hat,
amikor egyesek azt emlegetik, hogy a VIA hiába is
vásárol össze fűt-fát-erdőt, chipset-et még
mindig nem tud tervezni, hasonlóképp, ahogy
processzort sem, tessünk csak megnézni a Cyrix
legújabb reinkarnációit, amelyeken minden biblikus
nevek együttese sem segít. (Joshua, Samuel, etc.)
Tény, az Athlon platform még nem termelt ki
egyetlen BX kaliberű megoldást sem, bár az is
igaz, hogy az Intel-nek is csak 20 évente egyszer
sikerül. Az is igaz, hogy a Cyrix-ek teljesítménye
is épp csak egy hajszál híján nem vérciki, de ha
abból indulunk ki, hogy a VIA nagyra törő tervei
közt mi minden szerepel, akkor ez csupán átmeneti
állapot. Ha ugyanis VIA-éknak bejön a
kínai-védelem, és a kínai piacon kézrátéttel
öngyógyításban kezdenek, akkor itt kő-kövön,
szilícium-szilíciumon nem marad. Izgalmas idők
elé nézünk.
(keopsz)