Tyan
S2380
Amióta a Tyan
alaplapokat gyárt, azóta vannak jó alaplapok. Jó alaplapok persze mindig
is voltak, és itt is pont erről lenne szó, hiszen
a Tyan lassan 12 éve, hogy beszállt a hardverbizniszbe. A mércét folyamatosan
magasan tartva, nevét mindvégig csakis minőségi termékekre engedte rávinyettázni,
és nincs ez másként új, Athlon-os lapja esetében sem. A Trinity K7-es
ezután már itthon is hozzáférhető.
A California-i Fremont-ban
székelő cég egyébként végig nagy pályán játszik: ISO9001-es minősítés
a cégnek, ISO9002-es a termékeknek, amelyek ugyan mind Taiwan-on készülnek,
de ez a minőségbiztosítás szempontjából teljesen lényegtelen.
A VIA KX133-as chipkészletét
talán már nem kell senkinek sem bemutatni, hiszen a Soltek Athlon-os
lapja kapcsán is volt már róla szó. A Tyan-nek amúgy szintén ez az első
K7-es alaplapja, az AMD750-es chipset-et ők sem támogatták. A Trinity
K7-tel a Tyan biztosra próbált menni, az alaplap szinte semmiben sem
különbözik a VIA referencia lapjától. Hogy ez nem túl Tyan-es megoldás?
Hogy a Tyan pont arról híres, hogy általában egyedi megoldásokkal operál?
Ez így igaz, de csupán hónapok kérdése, és megérkezik egy még igazibb
Tyan lap, amely már 2db K7-es processzort támogat, és “klasszisokkal
übereli majd a mezőny többi tagját.” Érdemes tehát várni.
Addig is nézzük ezt
a lapot. Az igazat megvallva, van is rajta mit, csak ámultunk és bámultunk,
szokatlanul egyben volt a lap (és maradt is mindvégig..), látszott rajta,
hogy igényes gyártó terméke. A Soltek-kel ellentétben, a dobozáról egy
rossz szavunk sem lehet, a tartalom és a forma ismeretében a “Quality
by Design” szlogen teljesen rendben van.
TYAN
TRINITY K7 (S2380) |
VIA
KX133 |
SLOT
A |
6
PCI / 1 ISA / 1 AGP / 0 AMR / 3 DIMM |
ULTRA
ATA / 66 |
ATX |
Az alaplap leírása
is példás, ami fontos lehet, benne van. És még annál is több, igaz,
ez már inkább negatívum, ugyanis a 100MHz feletti FSB értékekkel az
alaplap el sem indul. A 90MHz ellenben gond nélkül működött, bár a
használata mellett kevés ész érvet találni. PC133-as Hyundai RAM-jaink
viszont végre 133MHz-en is működtek, itt persze a VIA-féle RAM=1,33*FSB
beállításra kell gondolni. (Micron moduljaink helyett tehát most jobb
választásnak tűnik a Hyundai, referenciának is inkább majd ezeket
használjuk.) 800Mhz-es Athlon-unk mellett, ezúttal lehetőségünk volt
egy 700MHz-es Thunderbird-öt is kipróbálni, amelyről annyit mindenképp
érdemes tudni, hogy a Tbird-ök már 0.18 micron-os, integrált L2 cache-sel
szerelt, 2. generációs K7-es processzorok, amelyeket a KX133-as chipset
elvileg nem is támogat. Illetve 750MHz felett bizonyos időzítési problémák
adódnak, melyekkel volt is szerencsénk megismerkedni. Amíg 750/950MHz-es
referencia tunning processzorunk a Tyan-ben remekül működött, addig
az Athlon-ok szorzó állítását megvalósító Gold Fingers Device (GFD)
kártyával megfejelt Tbird, már 750MHz-en is fekete képernyővel üdvözölte
próbálkozásainkat, bár ugyanez a processzor az Asus K7M-ben, sima
FSB túlhajtással, 756MHz-en probléma mentes volt. A KX133-as chipset
Tbird inkompatibilitását eztán már bárkinek elhisszük.
Bár a Tyan nem éppen
tunning alaplap, néhány tulajdonsága e felé kacsintgat. Ugyan csak jumper-ekkel,
de 0,05V-os lépésekben a feszültség 1,35-2,05V-ig állítható. Az FSB
állítgatását is jumper-ekkel oldották meg, de erről már volt szó, ez
a fajta megoldás nem megoldás.
Mint már említettük,
a VIA KX-es referencia lapja nem sokban különbözik a Tyan-től, de mi
is ez a “nem sokban”? Erről az alaplapról lespórolták az AMR slot-ot,
amit a magunk részéről nem is hiányoltunk, a “helyére” pedig egy 6.
PCI slot került, amelyet a magunk részéről azonban túlzottan értékelni
sem tudtunk, lévén már az 5db PCI slot sem mindig probléma-mentes, gondolok
itt a közösen használt IRQ-kra, és az ebből adódó esetleges konfliktusokra.
A referencia design-tól mindenesetre ebben különbözik, illetve a VIA
talán nem bástyázta körül a Slot A foglalatot ekkora (1500-2200uF ESR)
kondikkal.
Tesztgépünkre meglepő
könnyedséggel telepítődött a Win98, és még a VIA kiegészítő driver-ei
nélkül is használható volt. Az alaplap elvileg 1,5Gb RAM-ot támogat,
ebből mi csak szerény 384Mb-ot használtunk. 128Mb-os modulunk ugyan
még akadt volna, de a DIMM slot-ok sajnos idő előtt elfogytak. (“csak”
3db van a Trinity-n) GeForce SDR-es videókártyánk is gond nélkül hagyta
magát Tyan-osítani, alkalmi tesztgépünk eképp stabil összeállításnak
bizonyult. A “TBird képesség” ugyan BIOS függő (V1.02a), de dolgunk
megkönnyítendő, már eleve ezzel a BIOS-szal érkezett hozzánk a lap.
Bár a Thunderbird processzorokhoz
hivatalosan csak a KT133-as VIA chipset nyújt majd támogatást, a közbülső
időben a lassabb Tbird-öket akár a Tyan lapjában is használhatjuk, hiszen
a régi AMD750-es lapok már nem roskasztják a boltok polcait. Az Asus
K7V, mint a stabilitás non plus ultrája, amely lap árban még mindig
az egekben trónol, a Tyan-ben méltó kihívóra találhat, mely utóbbi alaplap
minőségi kialakításával és igényes alakatrészeivel minket mindenképp
meggyőzött. Ráadásul kedvenc vesszőparipánk, a rosszul elhelyezett táp
csati sem lovagolható ebben az esetben, újabb plusz pont Trinity-nek.
Ráadásul Tyan-ék megfelelőképp
és okkal büszkék is az alaplapjaikra, hiszen a www.tyan.com-on
az összes eddig megjelent review link-je megtalálható, így reméljük,
egy angol verzió esetén majd magunkat is viszontlátjuk arrafelé.
(keopsz)
F Ö L D E L É S
A rossz nyelvek
szerint a Tyan idő előtt szállt bele az Athlon-tortába, és ez a nekibuzdulása
pusztán üzleti természetű. Persze, mi más is lehetne.. Biztos lóra tett,
ez látszik, de hát a zsoké egyszerűen nem tud hibázni.. Ismétlem, nem
tud hibázni, bár eddig még egy chipset sem volt tökéletes, ami az Athlon
alá készült. Szintén kicsit túlzásnak hat, amikor egyesek azt emlegetik,
hogy a VIA hiába is vásárol össze fűt-fát-erdőt, chipset-et még mindig
nem tud tervezni, hasonlóképp, ahogy processzort sem, tessünk csak megnézni
a Cyrix legújabb reinkarnációit, amelyeken minden biblikus nevek együttese
sem segít. (Joshua, Samuel, etc.) Tény, az Athlon platform még nem termelt
ki egyetlen BX kaliberű megoldást sem, bár az is igaz, hogy az Intel-nek
is csak 20 évente egyszer sikerül. Az is igaz, hogy a Cyrix-ek teljesítménye
is épp csak egy hajszál híján nem vérciki, de ha abból indulunk ki,
hogy a VIA nagyra törő tervei közt mi minden szerepel, akkor ez csupán
átmeneti állapot. Ha ugyanis VIA-éknak bejön a kínai-védelem, és a kínai
piacon kézrátéttel öngyógyításban kezdenek, akkor itt kő-kövön, szilícium-szilíciumon
nem marad. Izgalmas idők elé nézünk.
(keopsz)