Soltek
SL-77KV
Aki manapság az AMD
Athlon processzora mellett dönt, az egyrészt nem tévedhet nagyot, hiszen
a K7-es már bizonyított, másrészt kedvére válogathat a jobbnál jobb
alaplapokból. A Soltek SL-77KV lapja is ilyen, a jobbak közül való.
Sok gyártó az idei
CeBIT-re hozta ki új, athlonos alaplapját, amelyek már egytől-egyig
a VIA KX133-as chipset-ére épültek. Ezeknek a második generációs alaplapoknak
a megjelenése vezetett a K7-es piac robbanásához, hiszen az addigi 6
rétegű alaplapi nyák (PCB) helyett, már mind az olcsóbban gyártható,
4 rétegűt használták. A chipset-et egyébként már jóval előbb be akarták
mutatni, de a több mint fél éves csúszás miatt, az AMD kénytelen volt
saját, Iron Gate nevű chipkészletét nyilvánosságra hozni. Ez a kényszermegoldás
azonban nem sokat ártott az Athlon-projectnek, bár kissé zavarossá tette
a különféle alaplapok specifikációit. Mindezek ellenére az első generációs
lapok közt is volt pár remek darab, mint pl. az MSI K7Pro-ja, vagy az
Asus K7M-je. (Mindkét típust forgalmazták itthon.)
A KX133-as lapok mezőnyében
már olyan gyártókat is látni, akik ugyan csak itt tűntek föl, bár pl.
BX-es lapjaik etalonnak számítanak, vagy külföldön igen komoly hírnévre
tettek szert. Ilyen az Abit és a Tyan. Az árérzékenyebb magyar piacnak
eddig bőven elég volt 1db “minőségi” gyártó, de ez a helyzet valószínűleg
változni fog. Az Asus-t egyébként is sokszor hozták már kellemetlen
helyzetbe olyan alaplap gyártó “manufaktúrák”, mint pl. az Epox is.
A Soltek lapját figyelve
is erre a következtetésre jutottunk, hiszen úgy fest, a kisebb gyártók
is tudnak minőségi hardvert tervezni és gyártani. De nézzük előbb a
lap specifikációit, dióhéjban.
VIA KX133-as chipset,
ami támogatja a 4x-es AGP-t, az Ultra ATA66-ot, papíron 66/100/110/115/124/129/133MHz-es
FSB értékekkel, 3 DIMM foglalat, Slot A-s kivitel, ATX formátum.
Az processzoron beállított
szorzókat érzékeli az alaplap, hasonlóképp a feszültséget is, amely
felülbírálására azonban még a leírás ellenére sincs lehetőségünk. Hiába
frissítünk BIOS-t, ez az opció csak opció marad. A leírás amúgy is elég
elnagyoltnak tűnik, és bár a kis füzet a teljes Soltek portfóliót bemutatja,
végig szűkszavú marad. Szintén fura, hogy a Soltek-szerint 500-as Athlon
processzorunk nem is lehetne, a leírásban 550MHz-el indul a K7-es lista.
Eddig nem sok jó pontot szerző leírásunk azonban nem hallgat el egy
fontos dolgot: külön oldalt szentel a BIOS-frissítésnek, amely műveletet,
ha csak tehetjük, célszerű megejteni. Gondoskodnak erről maguk a gyártók
is, hiszen rendszeres BIOS-frissítésekkel lepnek meg minket. A Soltek
is igyekszik, az alaplapban tanyázó BIOS-t eddig már kétszer javították,
amely javítások a www.soltek.com.tw
oldalon hozzáférhetők.
Az alaplap kialakítása
viszonylag jó, de korántsem tökéletes. A tápcsatlakozó túl közel esik
a Slot A-s foglalathoz, és mivel azzal párhuzamos, a nagyobb hűtőbordák
felszerelése gondot okozhat, főleg, ha két ventilátor is hadrendbe állíttatott.
Ezeket a “botrányos” tervezési malőröket, jobb híján, maguk a hűtő-gyártók
oldják meg, drágább termékeiken ugyanis már látszik a gondos tervezés
nyoma.
A lap természetesen
ATX-es, azonban arra érdemes odafigyelni, hogy a tavalyi évvel bezárólag,
az Athlon processzorok még 0.25 micron-os technológiával készültek,
amely többek közt nagyobb fogyasztást is jelentett, és ezek a processzorok,
ha netán tunningoltakról van szó, akkor még inkább, tisztességesen ki
is használták a tápegység "erőforrásait", ami a gyakorlatban
annyit jelentett, hogy általában 300W-os táppal volt érdemes hajtani
őket.
A 3 DIMM foglalat ugyan
bármelyik irányból feltölthető, de az alaplap RAM-kezelése erősen átlagos,
ami annyit tesz, hogy hiába ment már kedvenc, márkás (Micron) modulunk
fél éve stabilan 133MHz-en egy másik lapban, itt nagy valószínűséggel
nem fog. Persze a 115MHz feletti FSB értékekkel amúgy sem kerülhetünk
közelebbi barátságba, hiszen ezekkel (124, 129, 133MHz) a lap nem boldogul.
A RAM-ot 133MHz-en tehát csak a VIA-féle aszinkron "módszerrel"
(RAM=1,33*FSB) hajthatnánk, amely hálás tud lenni, csak bírjuk RAM-mal.
Érdekes, hogy az ugyanezen chipset köré épülő Abit KA7-esben gond nélkül
működtek ezek a modulok, bár azonos sebességen a Soltek érezhetően gyorsabb.
Még érdekesebb, hogy a sima, PC100-asnak címkézett Hitachi RAM-ok viszont
hibátlanul működtek akár 153MHz-en is, ami ugye nem semmi. A lap stabilitása
–az aszinkron memória elérést nem számítva- ellenben már egy kategóriával
az ára előtt jár, és vetekszik a sokszor etalonként emlegetett Asus
K7M/K7V lapokéval.
Az alaplap szélén még
fennhagytak egy ISA slot-ot, manapság ez már akár merészségnek is nevezhető.
A 4x AGP sávszélessége viszont már tisztességes (1Gb/s), csak kár, hogy
egyelőre nemigen használják ki. Hasonlóképp elnagyolt manapság még az
ATA66-os controller, hiszen hiába van meg a szabvány, és hiába vannak
annak megfelelő vincseszterek, az adatátvitel jó, ha a korábbi 33Mb/s-et
eléri. Megjegyzendő, hogy a következő lépcsőfok, a 100Mb/s is elvileg
lefektettetett, sőt, azóta már ATA100-as lapok is megjelentek. (Vajon
minek?) Az FSB értékeket dip switch-ekkel állíthatjuk be, amely módszer
bár kissé kényelmetlen, de legalább működik. A használható értékek száma
azonban csekély, a 100/110/115-ös fokozatok a processzor finomhangolására
csak kevéssé jók, míg a 66MHz-es érték a 115 felettiekhez sorolandó,
azaz szintén nem működik, bár az alaplapon nem is szerepel a pictogramja,
ellentétben a többi dip switch értékkel.
A lap telepítését megkönnyítendő,
külön függeléket toldottak a leírás végére, ahol a szükséges driver-ek
telepítését magyarázzák el, sajnos csak angol nyelven. A papír leírás
egyébként végig egy-nyelvű. Találunk még a dobozban egy kis hőmérő "kábelt",
amelynek a "párja", már fel van szerelve a Slot A foglalat
tövébe, hogy a processzor hőmérsékletét mérhessük vele. Ezt a másodikat
tetszőleges helyre beköthetjük.
A tesztek során a lap
stabilnak tűnt, teszt processzoraink mindegyike (650, 750, "990")
gond nélkül működött. Voodoo3-as, Savage2000-es, és Geforce SDR-es kártyákat
is kipróbáltunk vele, és bár a teszteredmények főképp a cpu/videókártya
párosításon dőltek el, a lap egyszer sem állt közéjük. Az integrált
hangkeltő áramkör helyett saját hangkártyát használtunk, bár a minimális
követelményeknek ez is eleget tesz. Telepítésére szintén kitér a leírás.
A driver-ek, teljes(ebb) leírások, egyebek egy külön CD-re is felkerültek,
ami mellett már csak egy ajándék lemezről emlékeznék meg, amely a népszerű
Norton Antivirus, és Norton Ghost programokat rejti. Ez utóbbi amúgy
percek alatt képes lementeni egy adott partíció tartalmát, amely így
később gond nélkül visszaállítható.
A Soltek sem hamarkodta
el, első Athlon-os lapja (SL-77KV) csak az idei CeBIT-re jelent meg,
amely viszont beválthatja a hozzá fűzött reményeket, és egy viszonylag
olcsó, de jó minőségű alternatívát jelenthet, a VIA KX133-as chipset
köré épülő lapok között.
(keopsz)
F Ö L D E L É S
Példa nélküli
eset volt, amikor a VIA, ez az ambiciózus taiwan-i cég, aki fura módon
egyre jobban rányomja digitális bélyegét a számítástechnikára, legújabb
chipset-ét (KZ133), amely történetesen az AMD új Athlon (Duron, TBird)
processzorait hivatott kiszolgálni, ha minden igaz, jóval a bejelentés
után, csak azért átnevezte, nehogy az a két betű, amelyeknek külön-külön
talán még jelentésük sincs, sértse egyesek érzékenységét. (Az új névben
T áll a Z helyett.)
Hogy mindez
"magától" lett így, vagy netán polgárjogi aktivisták harcolták
ki végül, nem tudom, mindenesetre ez történt. A KZ betűkkel amúgy a
holocaust leépítőtáborait címkézték anno, az ellenérzés tehát jogos.
Az pedig, hogy egy alaplapi chipset-eket (is) gyártó cég ilyesmire is
odafigyel, örvendetes, bár lenne még pár ötletem, hogy mi mindenre lehetne
még odafigyelni, hiszen a high-tech ipar nem éppen bio farmjairól híres,
ahol zöld az ég, és kék a fű. Vagy akár fordítva. Mert ugye a dolog
recycling-ja még korántsem megoldott. Ezeket az über-integrált holmikat
még a Répási bácsi is visszadobja, pedig ő egy ideje már a TV-ket is
szét tudja szedni. (Répási bácsi a környék kukázó doyen-nye, felsőfokon
lomtalanít, "MÉH-képes' könyvel ő..")
(keopsz)
