TYAN TRINITY K7 (S2380)

Amióta a Tyan alaplapokat gyárt, azóta vannak jó alaplapok. Jó alaplapok persze mindig is voltak, és itt is pont errõl lenne szó, hiszen a Tyan lassan 12 éve, hogy beszállt a hardverbizniszbe. A mércét folyamatosan magasan tartva, nevét mindvégig csakis minõségi termékekre engedte rávinyettázni, és nincs ez másként új, Athlon-os lapja esetében sem. A Trinity K7-es ezután már itthon is hozzáférhetõ.

A California-i Fremont-ban székelõ cég egyébként végig nagy pályán játszik: ISO9001-es minõsítés a cégnek, ISO9002-es a termékeknek, amelyek ugyan mind Taiwan-on készülnek, de ez a minõségbiztosítás szempontjából teljesen lényegtelen.

A VIA KX133-as chipkészletét talán már nem kell senkinek sem bemutatni, hiszen a Soltek Athlon-os lapja kapcsán is volt már róla szó. A Tyan-nek amúgy szintén ez az elsõ K7-es alaplapja, az AMD750-es chipset-et õk sem támogatták. A Trinity K7-tel a Tyan biztosra próbált menni, az alaplap szinte semmiben sem különbözik a VIA referencia lapjától. Hogy ez nem túl Tyan-es megoldás? Hogy a Tyan pont arról híres, hogy általában egyedi megoldásokkal operál? Ez így igaz, de csupán hónapok kérdése, és megérkezik egy még igazibb Tyan lap, amely már 2db K7-es processzort támogat, és “klasszisokkal übereli majd a mezõny többi tagját.” Érdemes tehát várni.

Addig is nézzük ezt a lapot. Az igazat megvallva, van is rajta mit, csak ámultunk és bámultunk, szokatlanul egyben volt a lap (és maradt is mindvégig..), látszott rajta, hogy igényes gyártó terméke. A Soltek-kel ellentétben, a dobozáról egy rossz szavunk sem lehet, a tartalom és a forma ismeretében a “Quality by Design” szlogen teljesen rendben van.

*TYAN TRINITY K7 (S2380)*	*VIA KX133*	*SLOT A*
*6 PCI / 1 ISA / 1 AGP / 0 AMR / 3 DIMM*	*ULTRA ATA / 66*	*ATX*

Az alaplap leírása is példás, ami fontos lehet, benne van. És még annál is több, igaz, ez már inkább negatívum, ugyanis a 100MHz feletti FSB értékekkel az alaplap el sem indul. A 90MHz ellenben gond nélkül mûködött, bár a használata mellett kevés ész érvet találni. PC133-as Hyundai RAM-jaink viszont végre 133MHz-en is mûködtek, itt persze a VIA-féle RAM=1,33*FSB beállításra kell gondolni. (Micron moduljaink helyett tehát most jobb választásnak tûnik a Hyundai, referenciának is inkább majd ezeket használjuk.) 800Mhz-es Athlon-unk mellett, ezúttal lehetõségünk volt egy 700MHz-es Thunderbird-öt is kipróbálni, amelyrõl annyit mindenképp érdemes tudni, hogy a Tbird-ök már 0.18 micron-os, integrált L2 cache-sel szerelt, 2. generációs K7-es processzorok, amelyeket a KX133-as chipset elvileg nem is támogat. Illetve 750MHz felett bizonyos idõzítési problémák adódnak, melyekkel volt is szerencsénk megismerkedni. Amíg 750/950MHz-es referencia tunning processzorunk a Tyan-ben remekül mûködött, addig az Athlon-ok szorzó állítását megvalósító Gold Fingers Device (GFD) kártyával megfejelt Tbird, már 750MHz-en is fekete képernyõvel üdvözölte próbálkozásainkat, bár ugyanez a processzor az Asus K7M-ben, sima FSB túlhajtással, 756MHz-en probléma mentes volt. A KX133-as chipset Tbird inkompatibilitását eztán már bárkinek elhisszük.

Bár a Tyan nem éppen tunning alaplap, néhány tulajdonsága e felé kacsintgat. Ugyan csak jumper-ekkel, de 0,05V-os lépésekben a feszültség 1,35-2,05V-ig állítható. Az FSB állítgatását is jumper-ekkel oldották meg, de errõl már volt szó, ez a fajta megoldás nem megoldás.

Mint már említettük, a VIA KX-es referencia lapja nem sokban különbözik a Tyan-tõl, de mi is ez a “nem sokban”? Errõl az alaplapról lespórolták az AMR slot-ot, amit a magunk részérõl nem is hiányoltunk, a “helyére” pedig egy 6. PCI slot került, amelyet a magunk részérõl azonban túlzottan értékelni sem tudtunk, lévén már az 5db PCI slot sem mindig probléma-mentes, gondolok itt a közösen használt IRQ-kra, és az ebbõl adódó esetleges konfliktusokra. A referencia design-tól mindenesetre ebben különbözik, illetve a VIA talán nem bástyázta körül a Slot A foglalatot ekkora (1500-2200uF ESR) kondikkal.

Tesztgépünkre meglepõ könnyedséggel telepítõdött a Win98, és még a VIA kiegészítõ driver-ei nélkül is használható volt. Az alaplap elvileg 1,5Gb RAM-ot támogat, ebbõl mi csak szerény 384Mb-ot használtunk. 128Mb-os modulunk ugyan még akadt volna, de a DIMM slot-ok sajnos idõ elõtt elfogytak. (“csak” 3db van a Trinity-n) GeForce SDR-es videókártyánk is gond nélkül hagyta magát Tyan-osítani, alkalmi tesztgépünk eképp stabil összeállításnak bizonyult. A “TBird képesség” ugyan BIOS függõ (V1.02a), de dolgunk megkönnyítendõ, már eleve ezzel a BIOS-szal érkezett hozzánk a lap.

Bár a Thunderbird processzorokhoz hivatalosan csak a KT133-as VIA chipset nyújt majd támogatást, a közbülsõ idõben a lassabb Tbird-öket akár a Tyan lapjában is használhatjuk, hiszen a régi AMD750-es lapok már nem roskasztják a boltok polcait. Az Asus K7V, mint a stabilitás non plus ultrája, amely lap árban még mindig az egekben trónol, a Tyan-ben méltó kihívóra találhat, mely utóbbi alaplap minõségi kialakításával és igényes alakatrészeivel minket mindenképp meggyõzött. Ráadásul kedvenc vesszõparipánk, a rosszul elhelyezett táp csati sem lovagolható ebben az esetben, újabb plusz pont Trinity-nek.

Ráadásul Tyan-ék megfelelõképp és okkal büszkék is az alaplapjaikra, hiszen a www.tyan.com-on az összes eddig megjelent review link-je megtalálható, így reméljük, egy angol verzió esetén majd magunkat is viszontlátjuk arrafelé.

A rossz nyelvek szerint a Tyan idõ elõtt szállt bele az Athlon-tortába, és ez a nekibuzdulása pusztán üzleti természetû. Persze, mi más is lehetne.. Biztos lóra tett, ez látszik, de hát a zsoké egyszerûen nem tud hibázni.. Ismétlem, nem tud hibázni, bár eddig még egy chipset sem volt tökéletes, ami az Athlon alá készült. Szintén kicsit túlzásnak hat, amikor egyesek azt emlegetik, hogy a VIA hiába is vásárol össze fût-fát-erdõt, chipset-et még mindig nem tud tervezni, hasonlóképp, ahogy processzort sem, tessünk csak megnézni a Cyrix legújabb reinkarnációit, amelyeken minden biblikus nevek együttese sem segít. (Joshua, Samuel, etc.) Tény, az Athlon platform még nem termelt ki egyetlen BX kaliberû megoldást sem, bár az is igaz, hogy az Intel-nek is csak 20 évente egyszer sikerül. Az is igaz, hogy a Cyrix-ek teljesítménye is épp csak egy hajszál híján nem vérciki, de ha abból indulunk ki, hogy a VIA nagyra törõ tervei közt mi minden szerepel, akkor ez csupán átmeneti állapot. Ha ugyanis VIA-éknak bejön a kínai-védelem, és a kínai piacon kézrátéttel öngyógyításban kezdenek, akkor itt kõ-kövön, szilícium-szilíciumon nem marad. Izgalmas idõk elé nézünk.